Miközben a világ arra vár, hogy Oroszország lerohanja-e Ukrajnát, a CNN exkluzív, mindkét országban végzett új közvélemény-kutatása szerint kétszer annyi orosz gondolja úgy, hogy helyes lenne, ha Moszkva katonai erővel akadályozná meg az ukránok csatlakozását a NATO-hoz, mint ahányan azt mondják, hogy ez helytelen lenne.
Egyelőre nem világos, hogy az orosz csapatok átlépték-e már az ukrán határt vagy egyelőre maradtak a „népköztársaságokban”.
Szijjártó Péter nem győzi hangsúlyozni, hogy Magyarország is ugyanazon az állásponton van az orosz–ukrán kérdésben, mint az EU.
Philip Crowther angolul, spanyolul, portugálul, franciául, németül és luxemburgi nyelven is bejelentkezett a Majdan térről.
Átlépte a Rubicont Vlagyimir Putyin orosz elnök: beküldte hadseregét a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területre, és egyelőre nem tudni, hol állnak meg a hivatalosan békefenntartóknak nevezett egységek. Putyin közvetve felvetette Ukrajna feldarabolásának a lehetőségét is, aminek alighanem sokan örülnének Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is.
Szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben Joe Biden amerikai elnök.
Az orosz elnök szerint a válság megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná. Putyin szerint az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím Oroszországhoz "csatlakozását".
Lehet-e hatással a magyarországi választási kampányra mindaz, ami Kelet-Ukrajnában történik? A HVG két újságírója is az orosz–ukrán határ felé veszi az irányt, előtte viszont összefoglalták a konfliktus eredetét és lehetséges kifutásait a SzavazóFülke podcast rendkívüli adásában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este jelentette be, hogy Moszkva elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, majd nem sokkal később orosz fegyveres erők „békefenntartás” céljából bevonultak a területre. Az orosz-ukrán konfliktus hátteréről, értelmezéséről és lehetséges kimeneteléről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
Korábban több diplomata is ennek a félelmének adott hangot.
Megnéztük, hogyan vélekednek az orosz médiában megszólaltatott elemzők az orosz–ukrán válságról.
Zuzana Čaputová nemzetbiztonsági fenyegetésnek látja a térségben megélénkült orosz aktivitást.
A közlemény szerint a radikális ukrán nacionalisták dicsőítik a nácikat és NATO hídfőállást akarnak csinálni az országukból Oroszország ellen.
Az orosz ellenzéki politikus Afganisztán megtámadásához hasonlította a mostani helyzetet. Azzal vádolja Vlagyimir Putyint és a körét, hogy csak el akarják terelni a figyelmet Oroszország valós problémáiról.
Oroszország láthatóan nem boldog az Északi Áramlat 2 leállítása miatt.
Vlagyimir Putyin elnök szóvivője arról is beszélt, hogy a legkevésbé sem akarják megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával.
Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, Magyarország ezért csoportosít át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt kedden Szentendrén.
A kijevi polgármester az uniós és NATO-tagállamok által beígért szankciók azonnali bevezetését követelte.
Délután négy órakor találkoznak az uniós külügyminiszterek Párizsban, hogy rendkívüli, informális ülésen hozzanak politikai döntést az Oroszországgal, egyes személyekkel és entitásokkal szembeni szankciókról. Magyarország – egyedüliként – egyelőre vonakodik.
A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét - jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
